Fõoldal Panzió
Étterem

Debrecen Város fõbb látványosságai a Panzió közelében

Petõfi tér

A Vasútállomás  épülete elõtt fekszik a Petõfi tér, mely költõnkrõl kapta a nevét. A poéta a pályaudvar helyén álló épületben, a színházi jegyszedõnõ házában vészelte át az 1843-1844-es telet. Az 1944-es bombázás elpusztította a házat, helyén épült a mai korszerû pályaudvar. A költõ emlékét õrzi az állomás épületének jobb szárnyán lévõ emléktábla, s a téren s álló szobra – Medgyessy Ferenc alkotása. A város felfedezésére érdemes a Petõfi térrõl indulni az Aranybika szállodáig.

Piac utca

A város fõutcája a debreceni kereskedelem virágkorában az ezerféle árut kínáló késõközépkori vásárok idején lett Piac utcává. Építészeti arculata csak a 19. század elején, a klasszicizmus hatására kezdett formálódni, s a 20. század elején alakult ki véglegesen a szecesszió és az eklektika hatására.


Megyeháza


A Piac utca 54. szám alatt az egyik legszebb magyar szecessziós épület áll. Az egykori Hajdú vármegye háza – Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint – 1911-12-ben épült. Ezen a telken sokáig Debrecen elsõ vendégfogadója, a Fejérló Szálló állt. Eddig terjedt a történelmi belváros, hiszen itt ér véget a Nagytemplomtól induló 670 méter hosszú fahíd, amelyen száraz lábbal járhattak a cívisek, ha a sár mindent elborított. A faépítmény 1824-ig állt fenn, akkor csatornázták a fõutcát. A fahíd részeit a 2002-es ásatások során feltárták a Déri Múzeum munkatársai, s az Aranybika Hotel elõtt, földbe süllyesztett tárlóban közszemlére tették.
 A Fejérló Szálló udvarán álló Wesselényi Miklós Nemzeti Játékszín Társasága a szálló udvarán álló játékszínben tartotta a város elsõ hivatalos magyar nyelvû színielõadását. 1798. augusztus 11-én, Kolozsvár után itt szólalt meg másodszor magyarul Hamlet. Az elõadásoknak az 1811-es tûzvész vetett véget. 1849-ben még a híres cigányprímás, Boka Károly is ide tette át a székhelyét az Aranybikából, hogy Kossuthnak muzsikáljon.
Debrecen 1876-ban lett Hajdú vármegye közigazgatási központjává. A megye a 20. század elejére kinõtte az egykori házat, helyén 1912-ben elkészült az új vármegyeháza. Homlokzata erõsen tagolt, s még változatosabbá teszik a híres pécsi Zsolnay-gyár pirogránit díszítõelemei, a virágfüzérek, s a négy fegyveres hajdú szobra. A huszártorony csúcsán Árpád fejedelem bronzszobra áll, a homlokzat közepén Hajdú vármegye címere látható.
Az épület díszterme az Árpád terem, falát és mennyezetét stukkók és a megye településeinek címerei díszítik. Legértékesebbek azonban a Kernstock Károly tervezte színes ablaküvegek, amelyek a hét honfoglaló vezért ábrázolják. A terem a megyei önkormányzat közgyûléseinek színhelye.

„Csonka” templom

A Piac utca páratlan oldalán, a Református Kistemplom, a „Csonka” templom körül fekszik a Révész tér, mely a múlt század nagyhírû református egyháztörténészérõl, Révész Imrérõl kapta nevét. A 18. századig egyszerû faalkalmatosság szolgált itt istentiszteleti helyként, amelyet eleinte csak „szín”-nek neveztek, majd „kistemplom” lett, hiszen a nagytemplom az András templom volt. A Rákóczi- szabadságharc idején megszentségtelenítették a bevonuló császári csapatok, istállónak használták. A fatemplom sorsát az 1719-es tûzvész pecsételte meg. Az új, 1600 férõhelyes kõtemplomot egy debreceni polgár, Báthory Szabó András adományából kezdték építeni. 1726-ban felkerült a rézgomb a tetejére. A tûz azonban ezt az épületet sem kímélte. 1727-ben súlyos károkat szenvedett, s csak négy év múltán állították ismét helyre. 1790-ben készült különleges, copf stílusú szószéke, orgonáját a múlt század közepén építette Kiszely István.
A tornyot eredetileg hagymaszerû toronysisak zárta. 1907-ben azonban a sisakot megrongálta egy óriási vihar. Megjavították, ám késõbb a szél egészében ledöntötte a toronytetõt. Az építészek belenyugodva Isten akaratába kupola nélküli, bástyaszerû kiképzést adtak a toronynak. Azóta „Csonka” templomnak is hívják. Többször is le akarták bontani, de Schulek Frigyesnek köszönhetõen megmaradt. 



Széchenyi utca

A Kistemplomtól balra nyílik a Széchenyi utca. A 15. században alakult utcát eredetileg Német utcának hívták, mert itt laktak a vásárra érkezõ német kereskedõk. A Széchenyi Istvánról, a „legnagyobb magyarról” a múlt század végén nevezeték el.
Széchenyi a múlt század legjelentõsebb reformpolitikusa többször járt a városban. Fiatal huszártisztként Simonyi óbester ezredében szolgált. 1840-ben a Tisza szabályozása miatt volt Debrecenben.
A 4-es számú ház – a népi építészet szép példája – egykor parókia volt. Számos híres lelkipásztor lakta: köztük a patinás debreceni polgárcsaládból származó Könyves Tóth Mihály, Kossuth tántoríthatatlan híve, s lakott ott a pap költõ, Szabolcska Mihály is.
Szomszédjában áll Debrecen legrégibb fennmaradt lakóháza, az 1690-es években emelt patríciusház, melyben jelenleg étterem mûködik. A 17. század végén már Diószegi Sámuelé, a város fõbírájáé, s elsõ postamesteréjé is volt. A ház így fogadóként is szolgált. Legnevezetesebb vendége XII. Károly svéd király volt.
A Csonka templommal szemben a Podmaniczky ház áll, mely falán dombormû emlékezik Széchenyire. A ház 1820 körül épült klasszicista stílusban, nevét gróf Dégenfeld Józsefrõl, Hajdú vármegye és Debrecen fõispánja feleségérõl, Podmaniczky Annáról kapta. A sarkon nagy múltú patika – régi nevén Mihalovics patika áll.

Városháza


Debrecen egyik legjellegzetesebb építészeti emléke, a klasszicista Városháza. Elõdje 1531-ben épült, s a város vezetõségének adott otthont. Századokon át toldozgatták, míg 1802-ben méltó kezekbe került az ügy: Péchy Mihály készítette az elsõ a tervet, de kivitelezésére nem gyûlt össze elég pénz. Nem valósult meg eredeti formájában Povolny Ferenc munkája sem, végül Ságody József kamarai mérnök terveit fogadták el, aki Polvolny elképzeléseit gondolta tovább. Az impozáns timpanonos, árkádos épület kulcsait 1843-ban vehette át a város. 1849-ben itt lakott Kossuth Lajos a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány Hivatala is. A „titkos levéltárban” õrizték a magyar szent koronát. A klasszicizmus puritán ízlésének megfelelõen egyetlen dísz ékesíti a timpanont, a város címere.

Kossuth tér

A tér közepén a díszkõburkolatba ágyazva a város olasz üvegmozaikból kirakott címere található, Cs. Uhrin Tibor alkotása. Közelében Szabó Lõrinc szobra, Lestyán Goda János mûve áll. Az Aranybika Hotel mellett az ország egyik legnagyobb zenélõ szökõkútja látható, Pázmándy Antal alkotása.



Református Nagytemplom

Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idõvel…” Oláh Gábor hatalmas termetû cívishez hasonlította.
A város szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén a nagyhírû botanikus, Diószegi Sámuel szerint már a 12. században is templom állt, ami az egyik tûzvészben leégett. Vannak, akik úgy vélik, hogy a tatárjárás idején is elpusztult egy kisebb templom, de erre nincs bizonyíték. Az 1980-1981-es ásatások a 14-15. századi Szent András templom északi sekrestyekápolnája alatti – bizonyára román stílusú – templom maradványait hozták felszínre.



Déri Múzeum

A Déri Múzeum eklektikus épülete a francia Becsületrenddel és a bolgár király tisztikeresztjével is kitüntetett Györgyi Dénes és Münnich Aladár, a Postaigazgatóság épületének tervezõje elképzelései szerint épült 1926-tól 1928-ig.
Az épület elõtti négy világhírû Medgyessy szoborkompozíciót 1930-ban leplezték le. Balról az elsõ a Régészet jelképe, a széparcú nõalak kõbaltát tart a kezében. Második a Tudományt megtestesítõ, könyvet olvasó férfialak. Õket a Mûvészet allegóriája követi: az erõteljes asszonyfigura, kezében szobormodellel. A Néprajzot férfialak jelképezi, kezében díszesen faragott pásztortülök. A szobor portréja a mûvész önarcképe.
A szobrok a hivatalos magyar mûvészet vezetõinek véleménye ellenére kerültek ki a párizsi világkiállításra. A döntést mégis fényesen igazolták az eredmények: Maillol és Despiau francia szobrászok ajánlatára 1937-ben az alkotások elnyerték a világkiállítás nagydíját.

A teret még három Medgyessy szobor ékesíti. Ha a Postaigazgatóság felõl érkezünk a térre, balra Móricz Zsigmond ülõszobrát láthatjuk, „magyar Buddhának” is nevezik. A Debreceni Vénuszt és a Táncosnõt a mûvész születésének centenáriumán, 1984-ben leplezték le. Közelükben találjuk a Merengõ nõ címû nõi aktot, Debreczeny Tivadar szobrász alkotását.
1920-ban Déri Frigyes a kultúra gyarapítására és az ifjúság nevelésére Debrecennek ajándékozta nagy értékû gyûjteményét. A nagylelkû selyemgyáros még jelen lehetett az alapkõ letételénél, de a múzeum megnyitását már nem érte meg.
Az ünnepélyes megnyitóra 1930-ban került sor. Beszédében Klebelsberg Kunó kultuszminiszter kiemelte: „Három szerencsés dolog találkozott: Dérinek a nagy adománya, a városnak igazán monumentális áldozatkészsége és a nagy hozzáértése… Elsõrendû gyûjtemény jött létre, amely nemcsak országos, hanem európai relációban is megállja a helyét”.
Déri György tüzérezredes, Frigyes öccse 1938-ban néprajzi gyûjteményét adományozta a városnak, 1949 óta ez is a Déri Múzeumot gazdagítja.
A II. Világháború kevés kárt okozott a mûkincsállományban, ám annál többet az épületben. Helyreállítása, 1951 óta ismét fogadja látogatóit.  Az 1970-es években felújították, 1977-ben pedig új állandó kiállítás nyílt benne.


Csokonai Színház

Visszatérve a Csapó utcából nyílik a Burgundia utca, mely a kelet-francia Burgundiából idetelepült kereskedõkrõl kapta a nevét. A jobbra nyíló Balaháné utcát a „nemzet csalogányáról” nevezték el. A színésznõ 1866 és 1871 között játszott a debreceni színházban. Az utca a Liszt Ferenc utcába torkollik, mely végén a Csokonai Színház áll.
Az elsõ színtársulat, valószínûleg Kelemen Lászlóé, 1795-ben jött a nagyvásárokra. 1798-ben Wesselényi Nemzeti Játékszín Társasága tartotta itt elõadásait. 1825-ben Petõfi késõbbi barátja, Megyeri Károly és társulata a Kossuth utca
sarki Vargaszínben játszott. Az épület 1835-ben használhatatlanná vált, s a város eladta, a pénzt színház építésére tette félre.  Az elõadások évtizedekig egy közeli magtárban folytak.
A város elõször Ybl Miklóst kérte fel a színház tervezésére, de terve meghaladta a város anyagi lehetõségeit. Ybl ráállt, hogy másik tervet készítsen, ám amikor megtudta, hogy Szkalniczky Antalt is felkérték, visszalépett. Így Szkalniczky terve valósult meg 1861-1865 között.
A színház homlokzatát eredetileg két allegorikus nõalak és hat költõszobor díszítette, valamennyi Marschalkó János mûve, aki a Lánchíd alkotójaként vált ismertté. A szobrok megsérültek, így az allegorikus nõalak helyébe Antal József Melpomené figurája és Boldogfalvi Farkas Sándor Terpszikhoré szobra került.
Az új költõszobrok alkotói: Petõfiét Szabó Iván készítette, Csokonaiét Várad Sándor, Vörösmartyét Kamotsay István, Kölcseyét Ungváry Lajos, Kisfaludy Károlyét Soproni Stöckert Károly. Az épület elõtt neves igazgatóinak, Horváth Árpádnak és Téri Árpádnak a szobra áll, Berky Nándor és Török Richard alkotásai láthatók.
A színpadnyílás felett Telepy Károly, debreceni születésû festõmûvész örökítette meg a magyar színészet korai korszakának Debrecenben is fellépõ nagyjait: Szerdahelyi József, Megyery Károly, Fáncsy Lajos, Kántorné Engelhardt Anna, Lendvay Márton, Szentpéteri Zsigmond és Udvarhelyi Miklós portréi figyelhetõk meg.
1865. októberében  a megnyitón a színházköszöntõ prológust Jókai Mór írta, s felesége Laborfalvy Róza szavalta el. A Bánk bánnal tisztelegtek az új színház elõtt. A teátrumban az állóhelyekkel együtt 1800-2000 fõnek jutott hely. A 20. század elején az állóhelyekre is páholyokat építettek, így a férõhelyek száma 600-ra csökkent.

Szent Anna katolikus székesegyház

Helyén már a középkorban is állt hasonló nevû kápolna, erre utal az utcanév is. A templom nem épült volna meg, ha az 1715. évi országgyûlés nem szabja Debrecen szabad királyi városi kiváltságainak feltételéül, hogy a város köteles a római katolikus plébániának, a templomnak és a szerzeteseknek helyet biztosítani.
A barokk stílusú templom 1721 és 1746 között épült fel gróf Csáky Imre püspök költségén a milánói születésû Giovanni Battista Carlone tervei alapján. Az 1811-es tûzvész megrongálta a templomot. Az 1830-as években Povolny Ferenc tervei nyomán alakult ki homlokzatának és tornyainak végleges kiképzése. A kapuk melletti fülkében balról Szent István király, jobbról fia, Szent Imre herceg szobra, a fõbejárat fölött az alapító, Csáky címere látható.
A fõoltárkép a templom védõszentjét, a Máriát tanító Szent Annát ábrázolja. A legrégibb és legértékesebb festmény az egyik oltárkép- Calasanzi Szent Józsefet, a piarista rend alapítóját ábrázolja piros ruhás tanítványai között. Valószínûleg Karl Rahl osztrák festõ, Lotz Károly, Than Mór és Munkácsy Mihály mestere festette.
Bizonyosan 18. századiak a mellékoltárok faragványai és barokk szobrai. A mennyezet és az ablakok alatti falfelület a harmincas évekbeli nagy felújításkor kapta nagy freskó-és stukkódíszeit.
Ekkor készültek Ungváry Sándor mennyezetfreskói is, amelyek az Árpád-ház szentjeit ábrázolják. A 15-18. századi katolikusság jellegzetes alakjait idézõ faliképek Takács István és Prohászka József munkái.
Az altemplomban a kegyesrend (a piaristák) tagjainak kriptái láthatók, köztük a templomépítõ Csáky Imréé.
1993-ban megalakult a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Debrecen székhellyel, püspökét a székesegyházban iktatták be. Azóta a templom a püspöki székesegyház szerepét is betölti.

Strand

A strand elsõ hidegvizes medencéjét 1925-ben nyitották meg. 1932-ben egy geológiai fejlesztés újabb lendületet adott a fejlesztésnek. A fõgeológus, Pávai Vajna Ferenc olaj után kezdett kutatni a térségben, helyette azonban 68 Celsius-fokos gyógyvíz tört fel a kutakból. Így 1933-ra két új medence és fedett uszoda épülhetett. A fürdõt 1958-ban gyógyfürdõvé nyilvánították. Az alkáli-kloridos, hidrogénkarbonátos, jódos, brómos, konyhasós gyógyvíz jótékony hatású a reumatikus megbetegedésekre. A vízzel feltörõ iszapot is felhasználják a gyógyításban. Késõbb további termálkutakat tártak fel.


Termálfürdõ

Az új termálfürdõ 1984-ben nyitotta meg kapuit a Vigadó mellett. A kupolás medencecsarnok négy termálmedencét, váltófürdõket, hõlégkamrákat foglal magába. Két gyógymedencéje szolgáltatja a víz alatti torna és a súlyfürdõ kezeléseket.
A strandfürdõhöz szorosan kapcsolódik a gyógyfürdõ, mely fõbejárata Klinikák felõl található. A strandfürdõben májustól szeptemberig feszített víztükrû medence, hullámfürdõ, pancsoló, gyermekmedence, gyógymedence, park, játszótér várja a vendégeket. 

Aquaticum

2003-ban adták át a strandon fekvõ Aquaticum nevet viselõ élményfürdõt, mely az év 365 napján üzemel. A fedett épületben örökké nyár van, s különféle dögönyözõk, sodrófolyosó, csúszdák, barlangok, s megannyi élményelem kínál kellemes idõtöltést a fürdõzõknek.

Csónakázótó

Az Aquaticummal szemben Csónakázótó mûködik, szomszédságában nyílik az Ady Endre út. Jobb  oldalán található a Nagyerdei Kultúrpark Kht., mely az állatkertet és a vidámparkot foglalja magában.



Fõnix Csarnok

Több ezren egy helyen. A Fõnix Csarnok Magyarország második legnagyobb rendezvénycsarnoka, amelybe akár 8500 ember is befér. A csarnok egy tallini (észtországi) csarnok mintájára épült. 2002-ben itt rendezték meg a Tornász Világbajnokságot, azóta a Fõnix Csarnok számos más rendezvénynek (jégkorong-,teremlabdarúgó-, kosárlabda- és kézilabda-mérkõzéseknek, tánc- és hõlégballon-bajnokságnak, balettnek, koncerteknek, kiállításoknak, konferenciáknak, vagy éppen jégrevünek) is otthont adott már. Méreténél fogva lehetõvé teszi idõszakos vásárok és koncertek megrendezését is. Csollány Szilvesztertõl kezdve a Deep Purple együttesen, Bryan Adams-en át David Copperfield-ig számos neves sportolóval és mûvésszel találkozhatott már a közönség.


Kölcsey Központ

Gazdag tartalomhoz méltó forma. Kelet-Magyarországon nem találunk a 13000 m2 alapterületû Kölcsey Központnál nagyobb és modernebb konferencia-központot.
A tervezõ olyan "mindentudó" házat álmodott meg, amely éppúgy méltó környezet egy szakmai konferencia, mint egy kulturális rendezvény számára, miközben a termek a legmagasabb technikai igényeknek is megfelelnek. Az álom 2006 februárjára valóra vált: a Himnusz költõjének régen lebontott, egykori háza helyén felépült a Kölcsey Központ. Az épület magja egy henger: belépve a falak ölelésében érezzük magunkat. A rengeteg üveg, fa és kõ skandináv hangulatot idéz. A hatalmas ablakokon keresztül csak úgy ömlik be a fény. A sok faburkolat - nyír, juhar és okumé - tisztaságot, melegséget és barátságosságot sugároz.



Vörös templom

A vakolatlan klinkertéglából épült templom a tégla vörös színétõl kapta a helyi köznapi nevét. A református templom a fõbíró Szombathy István és felesége, Veresmarty Zsuzsanna adományából épült 1887-ben Petz Samu tervei szerint neogótikus stílusban. Különleges értéke a református templomok esetében szokatlan seccók, amelyeket 1937-ben Haranghy Jenõ festett. Elõzetes egyeztetést követõen tekinthetõ meg!


Debreceni egyetem központi épülete

Az egyetem impozáns fõépületének építését 1933-ban fejezték be. Az épületben található díszudvar falára a jogelõd Református Kollégium, majd az egyetem leghíresebb professzorainak és diákjainak nevét vésték. A neobarokk épület elõtt található a város legegységesebb, angol stílusban tervezett, monumentális parkja, gyönyörû szökõkúttal és szobrokkal.


MODEM

A régió legnagyobb mûvészeti galériája a Modem Modern és Kortárs Mûvészeti Központ Debrecen történelmi belvárosában, az újonnan kialakított Baltazár Dezsõ téren található, félúton a Déri Múzeum és a Kölcsey Központ között. Az összesen 4650 négyzetméter alapterületû, háromszintes épület mintegy 3000 négyzetméter kiállítótérrel rendelkezik. A második emeleten található az ország legnagyobb egybefüggõ – több mint 1300 négyzetméteres – kiállítóterme. A Modemben a modern és kortárs képzõmûvészet számos remekmûve megtalálható. Az idõszaki kiállítások mellett rendszeresen rendeznek itt társmûvészeti programokat és múzeumpedagógiai foglalkozásokat is. A mûvészeti központ szerves része a ModemShop nevû ajándék- és könyvesbolt, valamint a Mûvész Kávézó – ez utóbbi rendszeresen helyt ad mûvészettörténeti, bölcseleti elõadásoknak, irodalmi esteknek, valamint kisebb koncerteknek is.
Firenze és Tokió után 2007-ben itt mutatták be „Az igazi da Vinci” címû kiállítást, amely igazi hírnevet szerzett a MODEM-nek nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is. Debrecenbe közel 160.000 látogatót vonzott a kiállítás. Nyitva tartás: keddtõl vasárnapig 10.00-18.00 óra, de csütörtökönként ettõl eltérõen: 12.00-20.00, illetve nyári szezonban 14.00-22.00 óra.

Nagyerdõ

A Nagyerdõ neve szorosan összekapcsolódik Debrecen városával. Ez volt hazánk elsõ természetvédelmi területe, amit 1939. október 10-én nyilvánítottak védett területté. Az 1082 hektáron elterülõ Nagyerdõ, amelynek leginkább látogatható és egyben kedvelt pihenõhelye az 51 hektáros parkerdõ, amit Nagyerdei parknak hívunk. Különösen tavasszal nagy élmény a virágos parkban sétálni, a gazdag madárvilágtól hangos sétautakat járni.

 

Hortobágy

A Hortobágy a Hajdúság peremétõl a Tiszáig terjedõ 115 négyzetkilométeres szikes, füves pusztaság, Európa legnagyobb összefüggõ pusztája. Debrecentõl autóval a 33-as úton 45 perc alatt érhetõ el. Természeti értékei, növény- és állatvilága megõrzése érdekében 1973. január 1-jén nemzeti parkká nyilvánították.
Az ENSZ 1979-ben a Hortobágyi Nemzeti Parkot bioszféra-rezervátummá minõsítette. A területén található mocsarak és halastavak a madarak fészkelésének és vonulásának európai jelentõségû helyszínei. Eddig 342 madárfaj elõfordulását regisztrálták a Hortobágyon, melybõl 152 fészkel is a nemzeti parkban.

Nagyerdei kultúrpark

A debreceni Nagyerdõ varázslatos fái közé megálmodott intézmény 1958 óta várja vendégeit. A vidéki kertek sorában elsõként alapított állatkert az elmúlt évtizedek alatt szervesen beépült a város és az erdõ életébe. Az alapítás kori kicsiny terület bõvülésével ma már 17 hektáron mutatja be öt földrész 165 fajának mintegy 1500 példányát. Az állatkertek szerepe az elmúlt évtizedben jelentõsen megváltozott, egyre inkább bárkaszerepet töltenek be az élõvilág megõrzésében. Megújult és izgalmas feladatoknak igyekszik megfelelni az önálló szakterületté vált zoopedagógia. Kicsik és nagyok számára az önálló „felfedezések” élményét, az állatvilág, a természet titkaiba történõ bepillantás közvetlen, személyesen megtapasztalható varázsát is megismerhetik a résztvevõk az állatkerti foglalkozásokon, szakvezetéseken, a zoológiai szaktáborokon, vetélkedõkön és a jeles napok rendezvényein.

Debreceni virágkarnevál

A karnevál a város legnagyobb, az ország egyik leghíresebb rendezvénye. A virágkocsik díszítéséhez több millió szál élõ- és szárazvirágot használnak fel. Mind belföldrõl, mind külföldrõl számos látogató érkezik évrõl évre a cívisvárosba az ünnep kapcsán. Nyugat-Európában Nizzában valamint néhány holland városban zajlanak hasonló rendezvények.

Zsuzsi Erdei Vasút

Debrecen városa a tulajdonát képezõ, a várostól 24-38 km távolságra Gúth község mellett fekvõ 37,4 km2 kiterjedésû erdejét kívánta mûvelésbe vonni. A kitermelt fa elszállítására vasútra volt szükség. A város pályázatot hirdetett a vasút építésére, üzemben tartására és a kitermelt fa beszállítására. A pályázatot Kopf–Steinberger cég nyerte meg. A vasút elsõ szakaszát 1882. július 16-án nyitották meg. Ez a Debrecen-Fatelep – Nyírmártonfalva közötti 21,5 km-es szakasz volt. A vasút az országban egyedülálló módon 950 mm-es nyomtávolsággal épült. A pályát faaljakon lévõ kutyafejû sinek alkották, külön alépítmény nélkül, a homoktalajra fektetve. A vonal – bár csak kismértékben – de folyamatosan lejtett a város szélén épült fatelepig.

forrás: www.debrecen.hu , www.iranydebrecen.hu , www.fonixarena.hu , www.ifonixinfo.hu , www.zsuzsivasut.hu